2010.08.18.

  A legtöbb ember úgy kezdi írni a naplóját, hogy „Kedves Naplóm”, de én más vagyok, mint a többi ember. Ezt pár sor után észre is fogod venni.
  A barátnőm ajánlotta, hogy vegyek egy naplót, mert szerinte depressziós vagyok és meg kellene osztanom valakivel a gondjaimat. Szerintem ez nagy baromság, nem is vagyok depressziós. De annyira erőlködött, hogy muszáj volt naplót írnom. Mivel nem akartam pénzt kidobni, blogot csináltam.
  Most be kéne mutatkoznom, igaz? Na, jó! De előre szólok, hogy semmi érdekeset nem fogsz olvasni. Semmi szerelem, varázslat, hírnév, stb. Csak én, de én amúgy is egy nagy nulla vagyok. A hajam hosszú, mellig ér, boci szemeim vannak, csontos a testem, halál vékony vagyok és edzés mániás.
  Egyfolytában edzek, hogy izmosodjak. Tudom, hogy hülyeség, de nem tudom abba hagyni, mindig csak tornázok. A barátnőm szerint, ez az exorexia, csak egy kicsit máshogy, mert én tudom, hogy vékony vagyok, és nem azért edzek, hogy még jobban az legyek, hanem azért, mert szeretem. Ha eszek azt ledolgozom. Lehet, hogy egy kicsit vékonyabb vagyok az átlagnál és híznom kéne, de nem tudok.
  Most 16 éves vagyok. Az egész exorexia dolog 12 éves koromban kezdődött. Elég kövér gyerek voltam akkoriban és minden áron modell akartam lenni. Anyukám nem engedte. Azt mondta, hogy nem akarja, hogy ilyen fiatalon bele csöppenjek a média világába. Minden nap nyafogtam miatta, míg végül kiabálni kezdett velem és a tudtomra adta, hogy nem vagyok modell alkat. Csak egy kicsit csúnyábban fejezte ki.
  Nagyon sírtam és elhatároztam, hogy lefogyok. 13 éves koromra már heti 3-szor volt edzésem. Nem mondom, hogy sokat segített volna. Nem sokat fogytam. Így 14 éves koromban már diétáztam is. Körülbelül akkor már normális alkatom volt, nem voltam kövér, de vékony se. Szép is voltam és a fiúk buktak rám.
  Itt kellet volna megállnom, de nekem ez sem volt elég. Modell akartam lenni és még legalább 6 kilót kellet volna fogynom. 15 éves koromban 52 kiló voltam és 165 centiméter. Ami elég jó. Mikor elmentem egy válogatásra, azt mondták, hogy ahhoz, hogy végig menjek, egy kifutón még kell fogynom. Ettől még jobban összeestem. Így minden nap napi 1 órát edzettem és ez csak rosszabb lett. Anyukám semmit nem tudott róla. Mindig azt hazudtam, hogy a barátnőmnél voltam.
  Még most is csak napi egy órát edzek és azt is tudom, hogy ez is sok és hogy ez így nincs rendben. Sokszor elhatározom, hogy  „Ma nem tornázom”, de mire észbe kapok, már a tornateremben vagyok. Ahányszor valaki megbánt, baj van a gimiben, vagy hallom, ahogy a szüleim veszekednek, akkor leugrok a konditerembe.
 Voltam már korházban is 2 hónapja. Hallottam, ahogy a szüleim veszekednek és mikor lementem a földszintre, akkor apu felpofozta anyát. Fogtam a táskám és bőgve rohantam a konditeremig. Elájulva találtak rám este 11-kor. Bevittek a korházba. Három hétig ott voltam. Infúziót is kaptam. Az orvosok könnyen rájöttek, hogy exorexiában szenvedek, és persze anyámnak is szóltak.
  Így csak suli után szoktam 1 órát tornázni. Természetesen anyám tudta nélkül, azt hiszi, több óránk van.
  Utálom magam e miatt, de sehogy sem tudok ellenállni. Túl sok rossz történik velem és egyetlen vigaszom a torna. Bár tavalyhoz képest jobban érzem magam és híztam 3 kilót.
  És a jegyeim is javultak, mert a barátnőm segít nekem. Így 3-asaim vannak.
  A barátnőm szerint egy pasi kéne nekem és bulizgatnom kéne.  Persze, még csak az hiányzik, hogy még egy pasi is széttörje a szívem. Meg egy ilyen rondaság egy pasinak sem kéne.
Azt még nem is mondtam, hogy Stellának hívnak és hogy a szüleim elválltak az után a pofon után, amit én is láttam.
Na, azt hiszem, elég sokat tudsz rólam, megyek aludni, mert holnap suli.

Oldal: ödik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Egy exorexiás lány naplója - © 2008 - 2024 - egyexorexiasnaploja.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat